LÁTNIVALÓK BALATONALMÁDIBAN
Aki Balatonalmádiba betoppan, és elindul felfedezni az építészet fellelhető kincseit, megnézi templomait, középületeit, megmaradt értékeit, nyomon követheti a magyar történelem virágzó és viszontagságos évezredes útját. Az európai kultúra nyomai szervesen beépültek a helyi építészet formavilágába. Változatos formában jelenik meg a népi elemeket felvonultató, polgári felfogást tükröző építészeti elemrendszer.
Különös jelentőséggel bír a vöröskő használata, hiszen e vidék mindenkor bővelkedett nemes építőanyagban. Nagy hagyománya van a kőszobrászatnak.
A legnagyobb, tisztán almádi vörös homokkőből készült emlékmű az országban az első világháborús hősi emlékmű. A város fölé emelkedő Óvári kilátó is vöröskőből épült, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra és a Balaton keleti medencéjére. A hajdani emberek megélhetésének, építészetének részét képező vörös homokkő emlékműve a Városház téren álló Pannónia Aqua. A tájhoz kötődő natúr alapanyagok, a vöröskő, a nád, a fa meghatározója volt a település építészetének. Fűrészelt facsipkés, tornácos házak őrzik a múlt emlékeit.
Különleges konstruktív épületegyüttes a Györgyi Dénes Iskola, a világháború után elsőként épült Magyarországon, külsejében a korabeli magyar iskolatípus megteremtője és őrzője.
A század elején platán és fűzfákkal telepített almádi Öregparkot Petőfi, Kossuth, Rákóczi szobrai, a Sóhajok hídja, az Örökmécses, a Véghely emlékpad díszítik. A védett növényzetű parkban található század eleji mintára újjáépített Zenepavilon és az 1928-ban épült Liget kávéház.
Nem kevés olyan értékkel rendelkezik a város, amely semmiféle védelem alatt sem áll. Ilyenek például a vörösberényi és az almádi temetőben lévő, vörös homokkőből készült síremlékek.
A város területén található keresztek mindegyike valamire emlékeztet, valakinek, vagy valaminek az emlékére készültek. A legismertebb a Nepomuki Szent János szobor.
Óvári "Messzelátó"
A kilátóhely Almádi hajdani szőlőhegyén épült, valamikor a századforduló táján. Gerendavázas, cseréppel borított tetőzetét a '90-es évek elején rekonstruálták régi fényképek alapján, de egyszerűbb alakban. Egy időben Wesselényi Kilátónak is nevezték.
A panoráma középpontja a Fűzfői-öböl, az előtérben balra Vörösberény, jellegzetes templomaival: a felső körvédműves, meghatározó stílusa román (XI-XII. sz.), az alsó barokk (1779), mellette a volt jezsuita kolostor. Első királyunk neve alatt fennmaradt oklevélben írták le először Berény nevét. Szárberényt "István, a keresztény, egész Magyarország királya" adta a Veszprémvölgyi apácák monostorának. Messze jobbra a kenesei magaspart belesimul a Sió völgyébe, majd Külső-Somogy magas pannon dombjai sorakoznak. A Fűzfői-öböl mögött, a magaspart vonulatából kissé kiemelkedik a Papvásár-hegy, a berhidai Jákó-hegy, balra a fűzfői gyárak. Vörösberény felett magasodik a Megye-hegy, Ny felé a Vár-hegy, a Vörös-hegy és a Cseri-hegy látszik.
Geocaching-láda GPS koordinátái:
Szélesség N 47° 1,806'
Hosszúság E 18° 0,485'
Magasság: 145 m
Az Óvári Messzelátóhoz vezető Városi Tanösvény:
1. Városház tér
2. A Zsák-vendéglő kapuoszlopai
3. Kilátóhely
4. Kiserdő
5. Óvári "Messzelátó"
6. Vörös homokkő feltárás
7. Régi mozdony
8. Kerekeskút
9. Szent Jobb kápolna
10. Öreg-park
